Shiba Inu vemhesség és ellés: tenyésztők teljes útmutatója

A Shiba Inu vemhessége és ellése igényes, gyakorlatias folyamat, amely gondos tervezést, egészségügyi szűrést és folyamatos felügyeletet igényel. Az átlagos vemhességi idő a peteéréstől számítva 63 nap, a Shiba Inu almok pedig feltűnően kicsik – általában 2–4, alkalmanként 5 kölyök. Mivel a fajta Japán egyik legkisebb spicc-típusú őshonos kutyája, a szukák gyakran természetes úton ellenek, de a tenyésztőknek fel kell készülniük a császármetszésre, mivel a Shiba kölyköknek aránylag nagy a fejük, és a dystocia elismert kockázat.

Tenyésztés előtti egészségügyi vizsgálatok és időzítés

A felelős Shiba Inu tenyésztés jóval a pároztatás előtt kezdődik. Mind a kan, mind a szuka rendelkezzen CHIC tanúsítvánnyal, ami azt jelenti, hogy van OFA által értékelt csípő- és térdkalács-szűrésük, érvényes CERF/CAER szemészeti vizsgálatuk, valamint szűrésük glaukómára, pajzsmirigy-alulműködésre és PRA-ra. A fajta genetikai sokfélesége korlátozott (mindössze három, a második világháború utáni vérvonalra vezethető vissza: Shinshu, Mino és San'in), ezért a törzskönyv-elemzés és a COI-számítás elengedhetetlen.

A pároztatás időzítéséhez nem találgatásra, hanem progeszteronvizsgálatra van szükség. A szuka általában akkor ovulál, amikor a progeszteronszint eléri az 5–8 ng/mL-t, a pároztatást az LH-csúcs után 2 nappal tervezik, majd 48 óra múlva egy második fedeztetést. Időzített vizsgálatok nélkül gyakori a sikertelen párzás.

A vemhesség megerősítése

• 25–28. nap: Az ultrahang megerősíti a magzati zsákokat és a szívműködést. Ez a legkorábbi megbízható módszer.
• 45. nap után: A röntgenfelvételek (X-ray) pontosan megszámolják a magzati csontvázakat – ez létfontosságú az alom méretének előrejelzéséhez és az ellésre való felkészüléshez.
• 55. nap után: A hasi tapintás még lehetséges, de kevésbé megbízható.

A 2–4 kölykös alomméret gyakori, de a kis almok esetén minden egyes veszteség jelentős, ezért indokolt az állatorvos korai bevonása.

Táplálás és gondozás a vemhesség alatt

• 1–4. hét: Tartsuk fenn a normál felnőtt fenntartó eledelt. Az embriók még nem támasztnak különösebb igényeket.
• 5–6. hét: Fokozatosan térjünk át kiváló minőségű kölyök- vagy „all-life-stages" táplra. Az adagokat 20–30%-kal növeljük.
• 7–9. hét: Naponta többször (3–4 alkalommal) etessünk kisebb adagokat, mivel a méh nyomja a gyomrot. Sok tenyésztő csak a vemhég késői szakaszában ad kalciumban gazdag ételeket, nem a teljes időszak alatt, hogy elkerülje az eklampszia kockázatát.
• A kíméletes mozgást tartsuk rendszeresen; a 6. hét után kerüljük a megerőltető tevékenységet.

Az ellőláda előkészítése

A 7. hétre állítsuk fel az ellőládát egy csendes, huzatmentes helyiségben, az alábbiakkal:

• Tömör oldalak, 15–20 cm magasak, hogy megakadályozzák a kölykök oldalnak szorulását
• Malacvédő sín (12 cm-rel a padló felett), amely megvédi a kölykököt a ráfekvéstől
• Nedvszívó, mosható alom (állatorvosi gyapjú vagy ellőpárna)
• Környezeti hőmérséklet kb. 26–28°C (79–82°F) az első 2 hétben

A szukát érdemes korán hozzászoktatni a ládához, hogy biztonságos búvóhelyként fogadja el.

Az ellés folyamata

1. szakasz (12–24 óra): Fészekrakás, a testhőmérséklet 38°C (100,5°F) alá esik, nyugtalanság, ételmegtagadás. A méhnyak kitágul.
2. szakasz (aktív vajúdás): Látható összehúzódások, majd a kölykök megszületése. A kölykök általában 30–60 percenként érkeznek, de akár 2 óra szünet is normális lehet. Ha a szuka több mint 30 percig erősen erőlködik, de nem jön kölyök, vagy a kölykök között több mint 2 óra szünetet tart, azonnal hívjunk ügyeletes állatorvost – ez a dystocia vészjele.
3. szakasz: A méhlepény(ek) megszületése. Minden kölyökhöz saját méhlepény tartozik; a visszamaradt méhlepény fertőzést okozhat.

Újszülött kölykök gondozása

• Távolítsuk el a magzati burkokat, és dörzsöljük erőteljesen a kölyköket a légzés serkentéséhez.
• A köldökzsinórt ~2 cm-re a hastól kösszük el és vágjuk el.
• Gondoskodjunk róla, hogy minden kölyök az első 12 órán belül szopjon kolosztrumot az anyai antitestek átvételéhez.
• Az első 2 hétben naponta kétszer mérjük meg a kölyköket; az egészséges kölykök testsúlyuk 5–10%-át napi szinten gyarapítják.
• A farkaskörmök eltávolítása és a farokkurtítás (ahol ez legálisan megengedett) általában 3–5 napos korban történik. Sok országban mára tiltják a kozmetikai farokkurtítást.

Gyakori szövődmények a Shiba Inu ellésénél

• Dystocia túl nagy kölykök vagy méhrenyheség (uterine inertia) miatt
• Eklampszia (tejláz) erősen szoptató szukáknál
• Visszamaradt méhlepény vagy metritisz
• Szájpadhasadék, amely a fajtában kissé gyakrabban fordul elő
• Fading puppy szindróma az első 72 órában

Mikor hívjunk állatorvost?

Az 55. naptól legyen kézhez álló az ügyeletes állatorvos száma. Azonnali segítséget kell kérni, ha a szukánál bármely kölyök előtt zöldes váladék jelentkezik, 30 percnél tovább tartó erős vajúdás nem hoz eredményt, illetve ha a szuka rendkívül bágyadt, 39,5°C (103°F) feletti láza van, vagy erősen vérzik.

Költségek és elkötelezettség

A felelősen, egészségügyileg szűrt szülőktől tenyésztett Shiba Inu ára házi kedvencként jellemzően 1 400–2 500 USD, show- vagy tenyészcélú egyedeknél 3 500–5 000 USD. A jó hírű tenyésztőknek a genetikai szűrések, ultrahangok, röntgenek, császármetszés-kontrakciók, oltások, mikrocsipek és a korai szocializáció után gyakran alig marad nyeresége. Az örökbefogadás egy mentett kutyusnál mintegy 300 USD körül mozog.

A sikeres Shiba Inu tenyésztés a gondos előkészítést egészséges, jól szocializált kölykökkel jutalmazza – de soha nem szabad félvállról venni.